Az NFL és a dopping összefonódása

Nem újkeletű dolog a profi ligában a teljesítménynövelő szerek használata. Az NFL 1987-ben vezette be az ellenőrzést, két évvel később pedig az első büntetést is kiosztotta a használat miatt. Az első, nagy botrányt kavaró eset Lyle Alzado nevéhez fűződik, aki a Broncosban, a Brownsban és a Raidersben is játszott, utóbbival bajnokságot is nyert. ’90-ben végleg visszavonult, ’92-es halála után viszont az anabolikus szteroidokat jelölték meg, a nála diagnosztizált agytumor fő kiváltójaként. Halála előtt rövid idővel így nyilatkozott a Sports Illustrated magazinnak:

1969-től folyamatosan anabolikus szteroidokat szedtem. Teljesen függővé váltam. Mára megbetegedtem, megrémültem. Az általam ismert sportolók 90 százaléka használja. Nem születünk 140 kiló tiszta izommal, nem a képességeink miatt repülünk métereket. Tisztában voltam vele, hogy amíg szedem a cuccot, jobb játékra vagyok képes. A pályán és azon kívül is veszélyessé váltam. Olyan dolgokat műveltem, amit csak őrült emberek csinálnak. Egyszer egy fickó meghúzta a kocsimat… a szart is kivertem belőle. És nézzetek rám most! A hajam kihullott, egyszerű séta közben is szédelgek, csak segítséggel merek menni bárhová, nehezemre esik visszaemlékezni. Hogy mi lenne az utolsó kívánságom? Senkinek se kelljen így meghalnia!”

Hivatalosan soha nem bizonyították, hogy egyértelműen és kizárólagosan a szteroid használata okozta a daganatot, azonban a játékos nyilatkozatát figyelembe véve efelől nem lehet kétségünk.

Alapvetően sem a játékosoknak, sem a ligának nem érdeke a túlzott ellenőrzés. A játékosok tudják, a teljesítménynövelő készítmények nélkül a produktivitásuk visszaesne, a liga pedig tisztában van vele, hogy a gyengébben teljesítő játékosok ártanának a nézettségnek, ami a bevételforrások fő generátora. Hiába próbálja több nemzetközi szervezet is a fokozottabb vizsgálatokat az NFL-re erőltetni, egy magántulajdonban lévő vállalkozásról beszélünk, ami nem tartozik az említett szervezetek égisze alá.

Az idő teltével egyre világosabb lett, hogy minél jobb minőségű teljesítménynövelőt szed a játékos, annál jobb produkcióra képes. Mivel az NFL a mézes-mázas körítés ellenére továbbra is a pénzről szólt (és szól a mai napig), az igény is megnőtt a minőségi és kezdetben kimutathatatlan készítményekre, a mutatkozó igényre pedig új készítményekkel reagáltak a busás haszonra áhítozó műhelyek. Így érkezünk el a következő nagy durranáshoz, a 2003-as BALCO-afférhoz. A céget Bay Area Laboratory Co-Operative néven alapították 1984-ben. Eredetileg vér- és vizeletminták elemzése, ételalapanyagok kategorizálása volt a vállalat fő profilja. A botrányt Trevor Graham robbantotta ki, aki akkoriban az USA sprintcsapatának edzője volt. Névtelen bejelentést tett az Államok Antidopping Ügynökségének, miszerint számos sportolója az akkoriban kimutathatatlan THG nevű szert alkalmazza. Forrásként a BALCO tulajdonosát, Victor Contét jelölte meg, állításait alátámasztandó pedig egy olyan fecskendőt is átadott a hatóságnak, ami az előállító labor által csak Tisztának keresztelt anyag maradványait tartalmazta. Ennek segítségével az ország olimpiai elemzőközpontja már ki tudott dolgozni olyan teszteljárást, amivel a korábban levett mintákat is vizsgálni tudták. A legsúlyosabban az Oakland Raiders csapatát érintette, különösen a hírhedt linebackert, Bill Romanowskit. Őt és a feleségét is szövetségi vizsgálatnak vetették alá, hiszen papíron a hitvesnek felírt gyógyszereket szedte be az ura. Természetesen hivatalosan őket sem találták bűnösnek, később pedig ő maga is elismerte, hogy növekedési hormont szedett éveken keresztül.

Alig három évet kell várnunk az újabb, nagy port kavaró ügyre, ami nyomán megszületett a Merriman-szabály. Az előző évben DROY címet nyerő Chargers-játékos A- és B-mintája is pozitív lett, 4 meccses eltiltást kapott. Az ő esete kapcsán jött létre a megegyezés, miszerint a teljesítménynövelővel megbukott játékos a pozitív teszt évében nem szerepelhet a Pro Bowlon, teljesítsen is bárhogy a szavazáson.

A fentebb említett okok (pénz) miatt az NFL próbálta lazábban értelmezni a szabályokat, de kettős nyomás van rajta. Egyik oldalról ott vannak a csapattulajdonosok, akik gyakorlatilag a liga tulajdonosai is egyben. Nekik első a nézettség, az abból befolyó összeg. Velük szemben ott vannak a szponzorok, akik szintén magas nézettséget szeretnének, hiszen akkor van értelme hirdetni, viszont a doppingbotrányok okozta megítélési problémák ártanak a brandnek. Márpedig ha a brand sérül, akkor alacsonyabb lesz a szponzoráció szintje, ami komoly hányadát adja az NFL bevételeinek. Ördögi kör, és egyelőre a megoldás sincs a horizonton. Papíron mindenki rendkívül elkötelezett a liga tisztasága mellett, az viszont kimondatlanul is a játék sebességének, élvezhetőségének rovására menne. Ezzel mindenki tisztában van, a csapatok is. Naivitás lenne azt gondolni, hogy a játékos csak külső forrásból szerzi be az anyagot. Az utóbbi időben több olyan, váratlan kivágás volt, amit elsőre a külső szemlélő nem nagyon értett. Aztán fény derült egy-két pozitív tesztre, a tulajdonos pedig szép magasra felteheti a kezét, hogy kérem szépen mi megtettünk mindent, már nem tartozik a csapat kötelékébe.

Utolsóként pedig említsük meg az egyik legfontosabb dolgot, ami a doppinghoz kapcsolódik, ez pedig a játékosok egészsége. A szer helytelen adagolása számos esetben vezetett halálhoz, de már a rövidebb ciklusú használat is maradandó károkat okoz. Olyan károkat, amit a megnövekedett médiafigyelem miatt már a liga sem hagyhat figyelmen kívül. Jelenleg is zajlanak a kutatások a krónikus traumatikus enkefalopátia (CTE) ügyében, ami ugyan nem kapcsolódik közvetlenül a kokszhoz, de a dopping következtében brutális tüneteket (vérnyomás-problémák, koleszterinszint-változás, koszorúér-betegség, szexuális teljesítőképesség hanyatlása, hogy csak néhányat említsek) produkáló játékosok panaszaival súlyosbítva lépésekre sarkallja őket. Itt tartunk jelenleg. A 2018-as szezonkezdetre mai állapot szerint legalább 21 játékos pihen rá hosszabban, ami egészen pontosan 122 játékhét kihagyását és közel 10.000.000 dollár fizetéskiesést jelent majd nekik. Hosszabb távon találni kell megoldást, de amíg a liga nem fogadja el a nagyobb szervezetek – például a WADA – iránymutatásait és szabályait, addig maradnak a röhejes és alkalmi büntetések, ahol egy vicces cigi elszívása eltiltott hetekben számolva súlyosabb vétség, mint az asszonyverés.

Megyeri Krisztián

Facebook
Twitter
Email értesítés
RSS