A Senior Bowl első két napja az irányítók szemszögéből

A héten zajlik a Senior Bowl amely a legrangosabb egyetemi Bowl mérkőzés, hiszen számos nagy reménységű tehetség vesz részt rajta. Ahogy a nevében is benne van, az idő előtt profinak álló játékosok nincsenek jelen, de így is számos látnivaló akad a scoutoknak és az érdeklődőknek. Az edzések szinte nagyobb jelentőséggel bírnak mint maga a mérkőzés, hiszen a legtöbben először készülnek NFL stábbal és hivatalosan a csapatok képviselői is itt találkozhatnak elsőként a reménységeikkel. Josh Allen és Baker Mayfield személyében két top irányító is jelen van, így koncentráljunk erre a posztra. Nehéz a képernyő mögül megítélni a teljesítményeket, ezért érdemes a megfigyelők értékelésére hagyatkozni. Ezt továbbítom most nektek.

1. Nap

South

A déliek csapatát a Houston Texans stábja készíti fel, az irányítóik pedig Kyle Lauletta (Richmond), Kurt Benkert (Virginia), Mike White (Western Kentucky) és Brandon Silvers (Troy).

Az edzők nem szaroztak, rögtön bedobták őket a mély vízbe, az elkapók és a cornerbackek 1 vs 1 párharcában mutathatták meg ki mennyire pontos. Nagy szél volt a pályán és az összhang is hiányzott még, így több rossz átadást is láthattunk. Különösen feltűnő volt Benkert játéka, aki hol nagyot hibázott, hol tökéletes passzt adott. Nem véletlenül nyilatkozta, hogy külön dolgozott a dobómozdulatán. A 11 vs 11 gyakorlatoknál jól improvizált és pontosabbá is vált.

Szép labdákat tud elengedni SIlvers, de a konzisztenciával neki is problémája akadt. Jól osztogatta a szarvasbőrt, de mikor olvasnia kellett a szituációt, akkor pontatlanná vált.

Valamivel jobb volt White dobómozdulata, akinek azonban a döntéshozatallal akadt problémája. Túl sokat agyalt az átadás előtt és ha így folytatja, akkor csúnyán meg fogják büntetni az NFL-ben.

A csoportból Kyle Lauletta emelkedett ki. A Richmond nem tartozik a legnagyobb egyetemek közé, így elsőre csak a tisztes helytállást várták el tőle. Nagyon szépen dobta el a labdákat, az ő passzait lehetett a legkönnyebben elkapni. A legnagyobb hiányosságának a méretét tartják, de véleményem szerint ezzel sincs különösebb problémája. 6’2″ magassággal és 217 lb tömeggel rendelkezik, ez még pont elég lehet.

North

Az északiak névsorát látva még jobban izgalomba jöhetünk, mint Jessica Simpsontól 10 évvel ezelőtt. Van egy potenciális 1/1-es játékosunk Josh Allen (Wyoming) személyében és egy másik első körös tehetségünk, a Heisman győztes Baker Mayfield (Oklahoma).

Mint számos déli irányítónak, úgy Allennek is akadt “némi” problémája a pontossággal. Az egyik pillanatban olyan labdát eresztett el, hogy leesett a résztvevők álla, majd pár elfogadható dobás után olyan kísérletet láttak az egybegyűltek, amely után mindenki csak megdöbbenve nézett. Jobban kell alkalmazni az átadásainak a sebességét, hogy azok könnyebben elkaphatóak legyenek. Összességében nem szerepelt rosszul és a célpontjai sem segítették a megítélését. A pontosságán viszont tényleg javítania kell.

Családi okok miatt az utolsó pillanatban esett be Mayfield, aki nem tudott felkészülni a playbookból. Ennek megfelelően szerepelt, számos dobást elhibázott az elején. Persze ez nem lehet kifogás, hiszen még így is jobb játékot várhattunk volna tőle. Az aggodalomra azonban semmi ok, egyre jobban sikerült felvennie a ritmust, így további javulás várható. A szél jobban zavarta a dobásait mint Allenét, de összességében megállapítható, hogy NFL karral rendelkezik.

Luke Falk (Washington State) és Tanner Lee (Nebraska) a másik két QB, de ők egyelőre alaposan elmaradtak a várakozásoktól. Falk dobásainak az ereje és a pontossága is átlag alatti, a 11-11 elleni játékban pedig a checkdownokat erőltette.

Lee hullámvasútszerű teljesítményt produkált. Az övé volt a nap egyik legszebb játéka, de többször is csúnya hibát vétett. A lábmunkájával is bőven akad tennivaló és valószínűleg nem tud akkorát fejlődni, hogy NFL szintű QB-ként tekintsünk rá.

2. nap

South

Ahogyan várható volt, a kezdeti lámpaláz után mindenki előre tudott lépni. Brandon Silvers meg tudta verni a szoros emberfogásokat is, jól helyezte el a labdákat. A mechanizmusán javítania kell és nem is mindig abban a pillanatban eresztette el a karját, mikor elszakadt az elkapó az emberétől, de az erejével kompenzálni tudta ezt.

Mike White pontossága is javult, bár alkalmanként némi imára is szükség volt a hosszú passzai során. Ennek ellenére még mindig túl sokat hezitált és a legtöbbször csak az első readre fókuszált, ez pedig instant bukást jelent a következő szinten.

Talán Kurt Benkertnek voltak a legszebb labdái a déli csapatban, akinek a csúcsteljesítménye akár megközelítheti Allen és Mayfield játékát is.

A legjobban Kyle Lauletta játékának a láttán voltak elájulva a scoutok, többen is párhuzamot vontak vele és Jimmy G-vel kapcsolatban. Azt eddig is tudtuk, hogy gyönyörű és pontos átadásai vannak, de egy kis iskolából érkezve mindig az a legnagyobb kérdés, hogy vajon sikerül-e áthidalni a szintbeli különbséget. Egyöntetű vélemény, hogy ez már most sikerült neki. Az ő hátránya a karereje. Nem fog a profik között 50-60 yardos bombákat osztogatni, cserébe viszont tökéletesen érti a játékot. Vajon ő lesz a következő Alex Smith?

North

Lássuk a “sztárokat”. Erősen kezdett Allen. Továbbra is probléma akadt a rövid és a középtávoli dobásaival, de a hosszú kísérleteket ő oldotta meg a legjobban. Erőlködés nélkül hajtotta végre ezeket az átadásokat, ritkán látni olyan irányítót, aki hasonló képességgel rendelkezik. A mozdulatainál azonban rosszul helyezi el a súlypontját, nem előre, a célpont irányába, hanem inkább lefelé mozdítja el azt. Ennek következtében leereszti a vállait, ami a dobás pillanatában pontatlanságot eredményezhet. Több NFL irányítótól is látunk ilyet, de Allennél különösen szembetűnő.

Mayfield jóval precízebb ebben a tekintetben és hozta a várt javulást szerdán. Sokkal élesebb volt, keveset hibázott, jól látott a pályán. Magas szinten játszott, valóban top prospectként volt jelen. A közelébe sem érhet Lee és Falk, akik egyelőre csalódást keltően teljesítettek.

Facebook
Twitter
Email értesítés
RSS