A Steelers D, avagy a 2017-es, modern védelmek

Félidejéhez érkezik az idei szezon, lassan láthatjuk, milyen tendenciák alakulnak ki a ligában. Ezúttal az AFC trón egyik aspiránsa, a Pittsburgh Steelerst alapul véve mutatnám meg mik is történtek. Ez az idény az eddigiektől meredeken eltérően, már nem a mindenható teljes vertikális passzjátékról szól, hanem a libikóka visszabillenéséről. Nézzük meg a védelem és a támadók szemszögéből, az idei trendeket.

2017 a védelmek éve, a tavalyi idényhez képest visszaestek a támadósorok vörös zóna látogatásai. A vörös zónában elért hatékonyság majd 50%-ra romlott. Lefordítva, húszon belül egy átlagos NFL támadósor pontot szerez, vagy nem. A Redzone TD-k átlagos mutatója is csökkent. S ami a legfontosabb a TD-kre vetített alapvonal hatékonyság vizsgálatakor a 2016-os sorrendben, a liga utolsó harmada ment csak 50% alá. Ez, az idei évben már a 16. helyezett esetében bekövetkezik.  Szóval védő év van, és ebben a Steelers is kivette a maga részét. Bármennyire furcsán is hangzik, a LeBeau mester által hátrahagyott, immár Butler edző vezette passz rusher fétises védelem ikonikus nagy öregje, James Harrison lecserélése lett a kulcs a mennyországba.  A LeBeau séma passz,rush minden helyére prémiumhúzás kellett, sajnos Jarvis Jones nem felelt meg, az Ezüsthátú riogatott egy kicsit, de a Superman  T. J. Watt lesz.

Ő képes betölteni azt a szerepkört, amelyet ez a sokoldalú védelem elvár. Valószínűleg Lawrence Timmons is abba tört bele, hogy a saját feladatán kívül a szélre is ki kellett menjen, és a kornereknek is be kellett segítenie. Hiszen középen Vince Williams korántsem Timmos kaliberű játékos, a front7 mégis összeállt, igaz egy rettenet kicombosodott Shazier segíti.  Nos, a Steelers D alapváza a passz rusherek kiemelkedő teljesítménye, Heyward, Tuitt, Dupree és Watt. Hargrave hasznos középen, ahogy Williams is. A hátsó szekcióban Burns és Davis fejlődésén kívül Joe Haden rutinja hozta meg a nyugalmat, a betonbiztosítást pedig a slot cornerback, Mike Hilton. Ez a védelem szeret nagy nyomást szerezni az irányítóra, a be csapdázásban pedig hagyományosan szerep jut a secondaryra. Legyél fürge, gyors,é s megfelelő karerővel bírj. Ennyi a lényeg.  Ám amikor futásra kerül a sor, szintén a mihamarabbi odajutás a cél, itt lényeges, hogy a Watt, Shazier, Davis, Hilton négyes a legmagasabb elvárásoknak is meg tud felelni (persze nem szeretnék olyan futójátékokról vitát nyitni, amelybe három holding és két háton blokkolás segíti a futót). Ez a sárga/fekete védelem gyors, harapós és kemény,é s ami a legjobb, hogy rettenetesen fiatal. Egy pár év alatt a Steel Curtain nyomdokába léphet, ha a jóisten is úgy akarja.

Mint már fentebb is írtam, ez az idény sokkal inkább szól a védelmekről, és az eddig kiegészítőnek hitt perememberekről, mint az eddigiek. Mi is a 2017- es védelmek kulcsa? A harmadik, negyedik számú elkapók leszedése. Ugyanis évek óta a draftokon nagy divattá vált kornerek és safetyk korai behúzása, így egy magára valamit is adó védelem egy első számú elkapót el tud tüntetni a pályáról. Ami adott esetben nem a számok, yardok számát jelenti, hanem inkább a hatékonyságot – nyílt mezőn engedhető, de mihelyst elérkezik a vörös zónához a támadás, onnantól behúzzák a kéziféket. Itt lyukadunk ki a harmadik negyedik számú elkapókhoz is. Ugyanis mindenki nagyon felkészült, az első számú célpontokból, a TE- kből, a check downokból, futásokból, így a támadóknál a ( tíz éve még alig használt) sokadik számú elkapó kulcsjátékossá válik. Ha a teljes támadó arzenál le van fedve, az utolsó emberek párharca döntheti el az adott mérkőzést.

A pittsburghi csapat idén a USC egyetemről hozott egy, a játékrendszer fontosságában sokadik faktorú fiatal fiút, a neve Juju Smith-Schuster. Antonio Brown, Martavis  Bryant, Sammie Coates, Justin Hunter, Eli Rogers, sőt mindenki megelőzte a sorban. A Steelers elkapó akadémia, ez kijelenthető! A nyolcadik meccsre ez a srác kiboríthatatlan a killerBee támadásaiban. Ugyan, eddig kevés labdát illetve lehetőséget kapott, de azzal élni tudott, és most a legutóbbi, Lions elleni meccsen kiugró teljesítményt tudott nyújtani. Mert amikor egy jó védelem megfogja a Brown-Bell-BigBen triót, az utolsó láncszemen is tud majdnem 200 yardos teljesítményt kihasítani, és az ellenoldali gólvonal szituációból győzedelmes TD-t vinni. Ennek az éremnek az ellenoldala is érdekes, mert első-második számú prémium kornert mindenki beszerzett, tehát a sokadik elkapóra jutó nickel korner szerepe felértékelődik, neki kell megoldania a JuJukat. A Steelers ott is belenyúlt a jóba Mike Hilton személyében. Ő szintén egy évtizedekkel ezelőtt nem jegyzett poszton játszik, de annyira jól végzi a rá szabott feladatokat, hogy a PFF már a legjobb húsz játékos között jegyzi a posztján. Nem lebecsülve a Lionst, de egy jó támadósor, már a negyedik wr- en múlik, s egy jó védelem a slotkorneren. A hagyományos, erő posztokat simán kirázzák a csapatok, az aprón múlik már minden.

Facebook
Twitter
Email értesítés
RSS