Mi is az RPO (Run-Pass Option)?

Az egyre élesedő küzdelem folyamatosan arra sarkallja az amerikaifutballban dolgozó szakembereket, hogy a meglévő játékosállomány mellett trükkökkel, addig ismeretlen felállásokkal, módosított sémákkal próbáljanak előnyhöz jutni.

Ilyen volt a ’90-es évek közepén a Tampa Bay Buccaneers által bevezetett Tampa 2 védelem, ami alapvetően még korábbra, a ’70-es évek Steelersének védőjátékára alapszik. A felállás nagyban hasonlít a Cover 2 védelemre, azonban passzjáték során a középső LB hátrébb húzódik és a középső zóna hátsó feléért felel. A másik, szintén népszerű felállás a Wildcat volt, bár akkoriban még leginkább az NCAA-ben alkalmazták, különösen a Kansas State Wildcats csapata fejlesztgette. Ennél a játéktípusnál a támadófal egyik oldalát túlbiztosítják, az irányító pozíciójában általában egy futó, néha pedig elkapó áll fel, a szélső elkapó pedig már a snap előtt elindul keresztbe. Innen már csak a „pótirányítón” múlik, hogy átadja a labdát a keresztbe futó társának, esetleg ő maga indul el. Vagy passzol, ha Mohamed Sanunak hívják. Trükkös játéknál mindig érdemes figyelni a Falcons elkapójára, 6 passzkísérletéből mind sikeres volt, a siker 228 yard és 3 touchdown formájában mutatkozott meg, természetesen tökéletes, 158.3-as irányító-mutatóval.

A játékot Steve Spurrier fejlesztette tökélyre, de az akkori Arkansas Razorbacksben meg is volt az alapanyag Peyton Hillis, Felix Jones és Darren McFadden személyében. A profiligában a legnagyobbat a 2008-as Miami-New England meccsen szólt, ahol a Dolphins 6 Wildcat –játékot hívott, amiből 5 hatpontost ért el, meglepetésre legyőzve a sokkal esélyesebbnek tartott Patriotsot.

A mini történelemóra után meg is érkeztünk a jelen csodafegyveréhez, a Run-Pass Option-höz, elterjedt nevén RPO-hoz. A neve tükrözi is a játék lényegét: az irányító a snap után döntheti el, hogy az ellenfél védőinek mozgására reagálva futó-, vagy passzjáték következzen. A játék legnagyobb előnye, hogy a védelem gyakorlatilag nem tudja, mire készüljön. Alapvetően egy futójáték, amihez terveznek passzopciókat is. Az irányító a snap előtt megpróbálja feltérképezni, hogy az adott defensive endnek vagy linebackernek passzsiettető vagy futásblokkoló szerepe van, és ehhez képest tudja végrehajtani vagy módosítani az eredetileg hívott játékot. Eközben a támadófal végig úgy blokkol, mintha futójáték következne.

A képen egy tökéletes példát láthatunk: az irányító folyamatosan a középső LB mozgását figyeli, majd amikor látja, hogy az megindul a futó irányába, magánál tartja a labdát és a teljesen üresbe mozgó TE-nek passzol.

Ami igazán nagy kérdés a játéktípussal kapcsolatban, hogy az idő előrehaladtával a védelmek kiismerik és kidolgozzák az ellenszerét, vagy a benne lévő temérdek lehetőség miatt tovább tud fejlődni és hosszú évekig a liga meghatározó jelensége lehet. Az elterjedését korlátok közé szorítja, hogy NFL-szinten sem minden irányító alkalmas a végrehajtására, hiszen az erős kar vagy az atletikusság nem garancia arra, hogy a másodperc töredéke alatt helyes döntést tud hozni. Erre alapozva nyilatkozta Eric Weddle, a Ravens veterán safetyje, hogy szerinte 5 éven belül eltűnik a színről. Akárhogy is lesz, a következő években még mindenképpen sűrűn találkozunk vele, a horizonton pedig már feltűnik a Pass-Screen Option…

Megyeri Krisztián

Facebook
Twitter
Email értesítés
RSS