Összefoglaló, NFL 2014 Week 17

Megint 17. Pár éve volt egy ilyen film a mozikban, a minap a tévében is láttam, de amikor meghallom a címét csak egy dolog jut eszembe. Megint eltelt 17 hétvége a kickoff óta és a Nagy Kaland egy része véget ért. A tizenhetedik fordulóval lezárult az idei alapszakasz, melyben mindkét főcsoportban egy kiadó helyre hajtottak a még álmodozó csapatok. Voltak érdekes meccsek a főcsoporton belüli kiemelésért is, néhol vezéráldozattal, és hát az 1/1-et is valahogy meg kellett őrizni. Nézzük idei utolsó alapszakasz összefoglalónkat!

New York Jets @ Miami Dolphins 37-24

A meccs előtt nem sokkal jött a hír, miszerint Rex Ryan annyira tisztában van jövőjével, hogy az elutazás előtt már ki is rámolta az irodáját. Nos, hogy a hír kacsa vagy sem, nem tudjuk, de ami biztos, hogy ilyen felszabadultan és jól egész évben nem játszottak a New York-i sugárhajtásúak. Tét nélküli meccs lévén kár is belemenni, hogy alakult így az eredmény vagy mi volt a fordulópont, de azért néhány tény mellett nem mehetek el szó nélkül. Az egyik, hogy Lamar Miller 97 yardos TD futása az idei szezon és Dolphins történetének leghosszabb futott hatpontosaként kerül be a históriás könyvekbe. A másik, hogy egy bizonyos Dan Marino után, Ryan Tannehill a második irányító a franchise történetében, aki egy szezonban átlépi a 4.000 passzolt yardot. És a végére a csattanó, a mindenki (és általam is) által lesajnált és alkalmatlannak tartott Geno Smith tökéletes, 158.3-as passer ratinggel zárta az évet. No comment.

Chicago Bears @ Minnesota Vikings 9-13

Egy újabb tét nélküli meccs, amin csak az látszott, hogy mindkét csapat alig várja, hogy vége legyen. Én ebben a Vikings-ben látok fantáziát, viszont a Macikkal nem tudom mi lesz. Marc Trestman már nem a főedző, az OC és a GM pedig vele együtt repült, talán ez kell, hogy az amúgy remek offense maggal (Alshon Jeffery, Brandon Marshall, Martellus Bennett, Matt Forte) rendelkező Bears észhez térjen. Számukra a meccs egyetlen öröme, hogy 102 idei elkapásával Matt Forte rekordot döntött a futók közt az egy szezonban elkapott passzokat tekintve. És halkan megjegyzem, Jay Cutler TD passz nélkül búcsúzott a Maciktól.

Buffalo Bills @ New England Patriots 17-9

A Pats teljesen érdektelenül állt a meccshez, több kulcsember (Rob Gronkowksi, Julian Edelman, Dont’a Hightower) be sem öltözött. Ez látszott is a játékukon, akadozott a gépezet és ez, valamint az első heti playoff pihenő még visszaüthet. A Bills védelme zseniális, az utolsó négy meccsből háromszor nem passzoltak TD-t ellenük. A három QB mondjuk nem volt nagy szám, Peyton Manning, Aaron Rodgers és Tom Brady. Kyle „nemtudom-és-nemisakarom-letenni-awhiskeyspoharat” Orton egy TD passzal búcsúzott, tegnap ugyanis bejelentette a visszavonulását. Nekem tetszik ez a Bills, inkább látnám őket a rájátszásban, mint a Ravenst, a Pats-szel meg még találkozunk.

Philadelphia Eagles @ New York Giants 34-26

Egy újabb NFC East pontorgia, csak már tét nélkül. Odell Beckham Jr. ezúttal is ellopta a showt, 185 yardot és 1 TD-t jegyzett, bebiztosítva az év újonc támadója elismerést. Jason Pierre-Paul az év végén szabadügynök lesz, így mindent elkövetett, hogy a Giants megtartsa. 5 tackle-el és 2 sack-kel zárta az évet. A Philly pedig 10-6-tal maradt le a PO-ról, velük még foglalkozunk bővebben a szezonértékelőnkben, egyelőre nem tudom eldönteni, hogy benne volt a rájátszás a csapatban vagy sem.

Indianapolis Colts @ Tennessee Titans 27-10

Teljesen érdektelen meccs, a Colts csoporton belül 6-0-al végzett, biztos volt a 4. seed és a hazai pályás Wild Card meccs, a Titans pedig nem akart nyerni, hátha meglesz az 1/1. Nem is láttam semmit a meccsből, bocsánat.

Dallas Cowboys @ Washington Redskins 44-17

A Cowboys volt az egyetlen olyan csapat, aki esélyes volt az NFC első helyére és mégsem este 10:25-kor kezdett. Így természetes volt, hogy a kisebb sérüléssel bajlódó DeMarco Murray is beöltözik. Neki ráadásul személyes ambíciói is voltak. 29 yard kellett ahhoz, hogy átadja a múltnak Emmitt Smith egy szezonban futott yardjainak franchise rekordját. Végül 100 yarddal és TD-vel zárt az idei év legjobb futója, beírva magát a Cowboys történelmébe… Akárcsak Dez Bryant, a sztár elkapó 2 TD passzt húzott le, amivel 15 hatpontost szerzett idén, ez szintén rekord a tehenészeknél. A Cowboys iszonyat jó formában várja a rájátszást, az előző évek kudarcai után idén még Tony Romo mezt sem égettek sehol Texas szerte.

New Orleans Saints @ Tampa Bay Buccaneers 23-20

A meccs előtt mindenki fix kettest prognosztizált, de van pár tanúm rá, hogy én előre szóltam, olyan rossz a Saints, hogy nem lesz könnyű kikapnia a Bucsnak. Az első félidő ennek rendje és módja szerint zajlott, botrányos volt a New Orleans, a Tampa pedig félgőzzel is 20-7-re vezetett, többek közt az újonc Mike Evans TD elkapásának köszönhetően. A szünetben aztán a következő mondatok hangozhattak el a hazai öltözőben: „Josh (McCown) fiam, tök mindegy mit csinálsz, 1/2-re is QB jön, jövőre maximum backup leszel. Te pedig Mike barátom állj le, rohadt jó vagy ezt tudjuk, de OBJ lesz az év újonca, úgyhogy, ha jót akarsz magadnak, hagyod, hogy jövőre (Marcus) Mariota dobáljon rád.” Eközben a vendég öltözőben: „Gyerekek, eddig minden a terv szerint megy. Nem hagyhatjuk, hogy ez a Mariota gyerek 10 évig Kalózként keserítsem minket, gyerünk vissza és próbáljunk meg kikapni.” Nos, egy olyan második félidőt, ahol mindkét csapat ki akar kapni nem könnyű végignézni. A negyedik negyed elején, majd a two minute warning után is engedett egy TD-t a Bucs, de McCown közvetlenül a harmadik Saints TD után a fordítás helyett sackeltette magát az endzone-ban, ezzel 23-20 és a Saintsnél a labda. „Good job, Josh fiam, van állásod jövőre is!” És ezzel a „Suck for Duck” projekt, ha nehezen is, de teljesítve lett…

San Diego Chargers @ Kansas City Chiefs 7-19

Egyetlen hely volt kiadó az AFC-ben, erre négy csapatnak is esélye volt. A Chargers-nek csak nyerni kellett (volna), a Ravensnek viszont kellett a Chargers veresége. A Texansnak a Chargers és a Ravens vereségével juthatott volna tovább, míg a Chiefs-nek a győzelem mellé a Ravens és a Texans veresége is hiányzott. Nos, ebből is látszik, hogy a Chargers volt az egyetlen, akinek a saját kezében volt a sorsa, mégis ők az egyetlen csapat, akik egy pillanatig sem érezhették magukat playoff résztvevőnek. A Chiefs ugyanis Alex Smith nélkül is uralta a meccset, köszönhetően a zseniális védelemnek. Justin Houston egymaga négyszer sackelte Mr. Decembert (Philip Rivers), ezzel 22 sackkel zárta a szezont. A Chiefs védelme összesen hétszer sackelte a Chargers irányítóját és három labdaszerzést harcoltak ki rajta, így a San Diegónak esélye sem volt.

Cleveland Browns @ Baltimore Ravens 10-20 / Jacksonville Jaguars @ Houston Texans 17-23

Nézzük, mi történt Baltimore-ban. A Browns védelme három negyeden keresztül zseniálisan játszott, az offense a 3. számú QB-val is „elment”, így 10-3-as vendégelőnnyel indult az utolsó negyed, azaz úgy tűnt, hogy a Browns kikaparja gesztenyét a Texans-nak. Annak a Texans-nak, amely a félidőben ugyan még vezetett, de a harmadik negyed végén benyelt egy trükkös, amúgy gyönyörű TD-t, amellyel hátrányba került. Így a negyedik negyed elején úgy fordult a kocka, hogy a Chiefs elvégzi a maga dolgát, a Browns, valamint a Texans besegít még és meglesz a rájátszás a Főnököknek. De a negyedik negyedben két stadionban is helyreállt a rend, a Hollók előbb egy mezőnygóllal szépítettek, majd a negyed közepén egy rövid drive (2 passz Torrey Smithnek, az egyik 53 yard, a másik 16 yard TD passz) végén fordítottak, saját kezükbe véve a sorsukat. Eközben a Texans is fordított az elvágyódó Andre Johnson TD-jével, majd J.J. Watt harmadik sackjével egy safetyt is összehoztak, de a Brownsban nem maradt több erő, így a Ravens győzelme sem került veszélybe… Ez azt jelentette, hogy egy év playoff-mentes időszak után ismét játszik januárban a két évvel ezelőtti bajnok. Izgalmas csatában csatlakozott a Ravens a PO mezőnyéhez, az egyetlen fájdalmam, hogy a történelmet író (két „20+ sack-es” szezon egy pályafutás alatt!) J.J. Wattot legközelebb szeptemberben láthatjuk viszont.

Carolina Panthers @ Atlanta Falcons 34-3

Az egyetlen „rájátszás” meccs volt a hét végén, igazi win&in csata, melyből a győztes továbbmegy, a vesztes pedig kiesik. Ennek jelentőségét leginkább a Panthers védelme érezte át, tavalyhoz hasonlóan ezúttal is ez az egység szállította a csoportgyőzelmet. Végig elképesztő nyomás alatt tartották Matt Ryant, hatszor sackelték és számtalanszor megütötték, továbbá három labdát szereztek, melyből kettőt TD-re cipeltek vissza. Az offense vezére Cam Newton volt, aki levegőben és talajon is egy-egy hatpontost tett be a közösbe. A Panthers ennek a győzelemnek köszönhetően hazai pályán Wild Card-ozhat, négyes győzelmi sorozattal érkezve a rájátszásba. Ráadásul történelmet írtak, az NFC South csoportját még soha senki nem nyerte meg kétszer egymás után.

Detroit Lions @ Green Bay Packers 20-30

Az NFC North trónja és a biztos első heti pihenő volt a meccs tétje. A Lions az egész liga leghosszabb aktív sorozatával rendelkezik, miszerint hány éve nem nyert egy adott csoportrivális otthonában. Nos, a kis Eddie Lacy még az anyatejtől büfögött ’90 őszén, mikor legutóbb a Lions nyert Green Bay-ben. Ilyen előjelekkel vágtak neki a meccsnek és hát valljuk be, reális esélyük csak akkor volt ennek megszakítására, mikor az első TD passza közben a vádlijához kapó Aaron Rodgers az oldalvonal mellett állt. Ahogy visszatért, a Packers felélénkült és 14-14 után végül sima győzelmet aratott. Rodgers 25 TD passzal és eladott labda nélkül játszotta le az évet a Lambeau Fielden, ez azt is jelenti, hogy a seattle-i NFC döntő tuti… A Lions DE-je, Ndamukong Suh ismét bizonyította, helye van a liga legnagyobb gyökereit tömörítő elitalakulatban, ezúttal a földön fekvő Rodgers-t taposta meg, kétszer is, nyilván véletlenül. A liga egy meccses eltiltással sújtotta és amennyiben Dallasban kiesik a Lions, ez volt az utolsó meccse az autóvárosban, a szabadügynök védőt pedig a dicső múltja miatt 99%, hogy nem szerződtetik újra.

Oakland Raiders @ Denver Broncos 14-47

Ahogy várható volt, tönkreverte csoportriválisát a Broncos, és ahogy szintén sejthető volt, talajon tette ezt. A szezon talán legnagyobb felfedezettje C.J. Anderson 87 yardot és 3 hatpontost szerzett, míg a rozsdásodni látszó Peyton Manning ezúttal is néma maradt (lehet, hogy a PO-ra tartogatja a TD passzokat?). A Broncos ezzel kiharcolta az első heti pihenőt, de lesz mit megbeszélni, az egyszer biztos.

Arizona Cardinals @ San Francisco 49ers 17-20

Az eddigi NFL pályafutása alatt TD passzra képtelen Ryan Lindley ezúttal kétszer is pontosan játszotta be a labdát az endzone-ba, de ez is kevésnek bizonyult, többek közt a három interception miatt is. A vendégek védelme egyszerűen fantasztikus, sajnálom őket, kezdő QB (Carson Palmer) és kezdő RB (Andre Ellington) nélkül még Charlotte-ban sem lesz sok esélyük, pedig a két hiányzó láncszemmel a liga talán legjobb csapata lennének. A 49ers győzelemmel búcsúztatta leköszönő edzőjét, a csapatot 3 NFC döntőbe vezető Jim Harbough-t. Az NFC West rohadtul erős, jövőre is gondban lehetnek az Aranyásók.

St. Louis Rams @ Seattle Seahawks 6-20

A Rams idén egyszer már megverte a bajnokot és a szünetben, 6-0-lás vendégelőnynél, úgy tűnt, beleköpnek a bajnok pihenőhétről főzött levesébe. Aztán a Seahawks védelme ismét előállt, sorba parancsolták le a pályáról a Rams offense-t és 13-6-os vezetésnél, amikor a vendégek az egyenlítésért támadtak egy 49 yardos Bruce Irvin picksix-el lezárták a meccset. A Seahawks, köszönhetően a védelmének. a liga legjobb csapata és ezzel a győzelemmel azt is kiharcolták, hogy az egész rájátszásban otthon játszanak, így pedig szinte esélytelen, hogy ne őket lássuk a februári Super Bowl-on.

Cincinnati Bengals @ Pittsburgh Steelers 17-27

Ahogy a Lions-Packers csatánál, itt is mindkét csapat rájátszás résztvevő volt már, az egyetlen kérdés az maradt, ki nyeri az AFC North-ot, vagyis ki fogadja majd a Ravens-t és ki megy a Colts-hoz. A meccs két punttal indult, de az elsőt fair catch, a másodikat egy 71 yardos Antonio Brown return TD követett, így a Steelers korán megszerezte a vezetést. A második negyed elején (egy rossz Maurkice Pouncey snapnek is köszönhető labdaszerzés után) a Bengals átvette a vezetést, de a Big Ben vezette támadóegység 13 megválaszolatlan pontot rakott a táblára, így a szünetben tízzel mentek a hazaiak. Azt azért még hadd emeljem ki, hogy Brice McCain két interceptiont is A.J.Green mellett szerzett. A harmadik negyed elején Mike Nugent mezőnygólt rontott, a Steelers pedig szépen haladt a Bengals végzónája felé, amikor egy elkapás után Le’Veon Bell óriásit kapott a térdére Reggie Nelsontól és a Heinz Fielden síri csend lett. Bell ugyan a saját lában hagyta el a pályát, de a fájdalom és kétségbeesés olyan elegye ült ki az arcára, melytől minden Steelers-fan gyomra görcsbe rándult. Ez az eset a még sokat látott Ben Roethlisbergert is megfogta, nem sokkal később érthetetlen picket dobott. A Bengals köszönte szépen, a megrogyott hazaikon végigmasírozott és 20-17-re zárkózott. Az, hogy a játékosok megzavarodtak az egy dolog, de, hogy a stáb is, az érthetetlen. A punterrel passzoltattak ugyanis 4th downál a félpálya környékén és Brad Wing eladta a labdát, így a vendégek a győzelemért indulhattak harcba. 3&1-re a félpályán Andy Dalton remekül passzolt Greenhez, akin Antwon Blake zseniális fumble forced-recovery kombót mutatott be, kirántva csapatát az apátiából. Ettől az offense is helyre jött és 63 yardos Ben-Brown TD passz eldöntötte a győzelem sorsát. Bell tegnap MRI vizsgálaton esett át, a szalagok Hál’ Istennek nem sérültek, de a Ravens elleni pályára lépéséhez lehet, hogy érdemes lenne a TV2-t hívni hétköznap éjjel 1 óra körül, más esély nem nagyon maradt…

Facebook
Twitter
Email értesítés
RSS