Összefoglalók 7. hét – Befejezés

Technikai okok miatt kicsit később ugyan, de megérkezett az összefoglalók harmadik része is. Jó szórakozást!

Miami Dolphins – New York Jets 31 – 28

Csoportrangadót rendeztek Miamiban, amelynek tétje a győzelmen túl az volt, hogy elváljon, melyik csapatot lehet komolyan venni a rájátszásért folytatott versenyfutásban. Hogy a mérkőzésről pontos képet kapjunk fontos megemlíteni, hogy a floridai esők, és a pályát szombatonként használó egyetemi csapat teljesen tönkre tette a gyepet, és ez többször a játékosokat is megtréfálta.

A meccset és a pontgyártást a Jets kezdte. Okosan zavarták össze a hazaiak védelmét a kezdetben egy irányba induló, de végül a másikba kibontakozó futásokkal vagy screen passzokkal, melyek célpontja a két futó Matt Forte és Bilal Powell volt. Aztán 30 yardra a célterületről elsült Josh  McCown keze. Sokat elmond, hogy pont az előző meccsen győzelmet érően harmonizáló Tankersley – Jones duó bizonytalanságát büntette a Kearse – nek kiosztott TD passzal.

A Dolphins egyből válaszolt. Meglepetésre nem Ajayi vitte futásaival a hátán a csapatot, hanem Cutler karja, ami szintén elsült, és ugyan a Jets 5 yardosa környékére szálló labda rendesen dadogott, de Kenny Stills végül még a földet érése előtt magához ölelte azt. Nem sokkal később Jarvis Landry elkapása után már TD-t ünnepelhetett a hazai közönség.

Úgy tűnt a következő vendég támadás pontok nélkül fog elmúlni, hiszen egy játékból 19 yardot kellet haladni. Matt Forte megtette ezt miközben a Delfinek védelme asszisztált: hosszú útján öten próbálták sikertelenül szerelni. A támadás így haladt tovább, a végén pedig egy hosszú passz ismét a Tankersley – Jones páros félreértésekkel teli kapcsolatát használta ki. Ezúttal Robby Anderson örülhetett a hatpontosnak.Már- már hihetetlen, de Jay Cutler és a régi önmagát mutató Julius Thomas villanásainak köszönhetően szinte futójáték nélkül épített fel egy impozáns támadást a hazai alakulat, az egyenlítést Fasano elkapása hozta el.A Jets azonban harmadjára is megszerezte a hét pontos vezetést. Igaz a támadókat hamar leparancsolta a pályáról az éledező Dolphins védelem, de egy jó punt után a saját 5 yardosáról induló Cutler a rárontó védőhöz vágta a labdát, ami ettől magasba pattant, majd a védő falember, Wilkerson ölében landolt. A nem mindennapi kezdőpozíciót McCown vetődve váltotta pontokra, így 21-14-es félidei eredménnyel szusszantak a csapatok.

A harmadik negyedben továbbra is a passzokra épült a Dolphins támadójátéka, de ezúttal már nem tűntek igazán hatékonynak. A Jets agresszíven támadta az ellenfél irányítóját, szinte egy pillanatra sem érezhette magát biztonságban Cutler, sőt egy nagyobb ütés következtében bordatörést szenvedett, így Matt Moore váltotta, aki rögtön el is adta a labdát.A new yorki gárda ezt meg is bosszulta, ismét könnyedén átmasíroztak a pályán, majd miután McCownt csak kergették, de elkapni már nem tudták, a kavarodásban üresen maradó tigth end, Safarian-Jenkins jegyezhette a negyedik vendég TD-t, 28-14.Úgy tűnik a Dolphinsnál az utóbbi hetekben a két számjegyű hátrány elfordít egy kapcsolót a fejekben. A mágikus 10 pont feletti különbség hatására, mintha minden működni kezdene. Így volt ez múlt héten az Atlanta ellen, most pedig hazai pályán is elképesztő fordítást mutattak be a Delfinek.

Moore csak úgy szórta a passzokat, megbízott az elkapóiban, akik ezt meg is hálálták. A Jets, Cutler ellen még bátran küldhette blitzelni a söprögetőket, Moore ezt már brutálisan használta ki. Stills például gyönyörűen zárta ki, a rajta egy az egyben védekező – és egész meccsen pocsékul játszó – Skrinet, majd 7 pontot érve kapta el a felé ívelt labdát.A maradék hét pontos előnyt konzervatív, óvatos játékokkal próbálta őrizni a Jets, de ezúttal nem tudták érdemben mozgatni a labdát. A Cameron Wake – Ndamukong Suh párossal fémjelzett védőfal mészárlást rendezett, de ezúttal már az elkapók is szoros őrzést kaptak.Matt Moore köszönte az egyenlítési lehetőséget, és élt is vele. Ismét jól szolgálta ki társait, majd végül egy újabb Stills elkapással ki is egyenlítette a meccset. Mivel a védelem megint nem engedte élni a vendégeket, ezért két perccel a vége előtt már a győzelemért támadhattak a Delfinek. Ez azonban túl nagy falatnak bizonyult, a Jets visszakapta a labdát, és három időkéréssel valamint egy szűk perccel a hátuk mögött próbálhattak egy mezőnygóllal meccset nyerni.Az akarásnak azonban nyögés lett a vége: az ismét nyomás alá kerülő McCown gyenge passzkísérletét Bobby McCain, egy hazai védő húzta le a levegőből. A pályára érkező Parkey lába alól nem csúszott ki a lucskos talaj, így aztán biztosan értékesítette a győzelmet jelentő mezőnygólt.

A Dolphins ismét hihetetlen, sőt valószerűtlen módon támadt fel és fordított. Az pedig, hogy a Jets 14 pontos előnyéből egyet sem tudott hazavinni rávilágított, hogy a talentum hiányát nem lehet csak küzdeni akarással pótolni.

Bodor Gergely

Jacksonville Jaguars – Indianapolis Colts 27-0

Csoport rangadónak indult, alázás lett belőle, avagy a Jaguars csapata hivatalosan is átköltözött Sacksonvillebe.

Az 1985-ös Chicago Bears óta a Jaguars lett az első csapat, amely kettő 10+ sackes mérkőzést is be tudott mutatni egy szezonon belül. A szenvedő fél ezúttal Jacoby Brissett és a Colts együttese volt. Az Indy támadófala romokban hevert a meccs folyamán: folyamatosan odaértek Brissetthez, így nem meglepő, hogy a passz játék semmilyen formában nem működött. Összesen 10 alkalommal vitték földre a Colts irányítóját, amin 7! Különböző játékos osztozott. Irgalmatlan nagy szám, ami után csoda, hogy összesen 2 labdavesztése volt „csak” a Coltsnak. Támadásban semmit nem mutattak fel a csikók, sikerült még a Rams elleni meccsnél is kiábrándítóbb teljesítményt produkálniuk. Ráadásul a védelem is ritka gyenge napot fogott ki. Bortlesre nem sikerült nyomást helyezni, a futójáték Yeldonnal is működött, így mindenféle extra teljesítmény nélkül sikerült 27 pontot feltennie az ellenfélnek. A legszembetűnőbb azonban a sok elhibázott szerelés volt. Ez a probléma már tavaly is jelentkezett az Indynél, és ezen a meccsen újra előjött. Rengeteg rövid passzból sikerült nagy játékot engedniük, mivel a védők egyszerűen képtelenek voltak levinni az elkapókat.

A Jaguars védelme ellenben szárnyalt, néha már-már edzőmeccsre hasonlító jelenetek zajlottak a pályán. A fal elképesztő nyomást generált, a linebackerek rendre odaértek és megcsinálták a szerelést, a hátsó védőknek meg szinte dolguk sem volt, bár így is szorosan őrizték a Colts elkapóit. Smith, Jack és Campbell is nagyot játszott, látszott az egész egységen, hogy hatalmas önbizalommal rendelkeznek. Ha sikerülne állandósítaniuk a formát, nem lenne kérdés, hogy ők a csoport legnagyobb esélyesei. A Coltsnak pedig nem elég, hogy elveszítették a mérkőzést, még három kezdő védőjátékos is kidőlt az amúgy sem túl acélos egységből. Az idén egész jó formában lévő Rashaan Melvin agyrázkódást szenvedett, mellette a házi „sack gyáros” John Simon is kidőlt. A legrosszabbul az idei első körös választott Malik Hooker járt, aki egy szerencsétlen ütközésben elszakította az ACL és MCL szalagját, így számára véget is ért a szezon.

Jacksonvilleben úgy tűnik végre elindult valami, és hamarosan újra rájátszásban láthatják a kedvenceket a szurkolók. Indianapolisban ellenben nagy a baj, kérdés Pagano meddig húzza még.

Farkas Ádám

Green Bay Packers – New Orleans Saints 17 – 26

Green Bayben úgy gondolták, ha legalább egy Aaron keresztnevű játékos van a kezdő csapatban, akkor nem lehet gond. A sztárirányító Aaron Rodgers múlt heti kulcscsont törését már meg is operálták, és várhatóan a teljes szezont ki hagyja majd, de ezzel egy időben bevetették a hasonló keresztnevű, de Jones vezetéknévvel büszkélkedő, újon futót. A meccs mondhatni váratlanul jól kezdődött a sajtfejűek számára, hiszen Aaron Jones remekül futott, és az első támadás végén ő juttatta előnyhöz a hazaiakat. Persze a Szenteket sem kell félteni, ők is bevetettek egy újonc futót, Alvin Kamarát, de sokkal inkább elkapni volt ő bent, mintsem futni. A támadás végén azonban nem örülhettek, Drew Brees eladta a lasztit. A folytatásban a Packers továbbra is a futó játékot erőltette, a Rodgers helyét átvevő Brett Hundleyt egyelőre látszólag nem akarják túlterhelni, illetve nem igazán bíznak, benne úgy tűnik. Másodikra már nem ment olyan jól a támadás, a Saints védelme pedig sokkal jobban működik idén, mint az elmúlt években. A védő fal remekül állította meg a futásokat, a secondary pedig meg tudta fogni a Cobb – Adams – Nelson triót.  Brees újabb labda eladása után aztán már a vendégek is a futójátékban látták a megoldás kulcsát, és elkezdték Mark Ingramot is használni. Ennek eredményeként a második negyedben egy 12 yardos nyargalást követően ki is egyenlített. A hazaiaknak ekkor jutott eszébe, hogy talán többet kéne passzolni. Bizony ez már jobb taktikának tűnt, a csapat szépen haladt a célterület felé, míg végül maga az irányító futott be a labdával a célterületre. 14-7 a hazai csapat javára. Ezután a félidőig, néhány szép megmozdulást leszámítva, nem történt semmi érdemleges.

A második félidőben a Louisiana-i együttes bedarálta a Packerst. Előbb Brandon Coleman kapott el egy 22 yardos touchdownt, (a jutalomrúgást blokkolták) majd Wil Lutz hárompontosával átvette a vezetést a vendégcsapat. Ekkor már a védelmek is magasabb fokozatra kapcsoltak, és mindkét oldalon sikerült minimálisra csökkenteni a károkat, azaz egy-egy mezőnygól született csupán.  A negyedik negyed közepén aztán Drew Brees megrázta magát, és Sean Payton is remek hívásokat eszközölt, aminek egy kiváló támadósorozat, és egy bebrusztolt 1 yardos QB sneak (az irányító maga viszi előre a labdát a támadó fal közepénél) végén a New Orleans megszerezte az idegenbeli győzelmet, és folytatta győzelmi sorozatát, amely immáron négymeccsesre hízott. A Packers ezzel szemben egymás után másodszor kapott ki, és jól fog jönni a pihenő hét a csapatnak, mert valamit ki kell találniuk, ha komolyan gondolják a rájátszásba jutást. Már pedig ott északon, ezt mindig komolyan szokták

Temesvári Zsolt

Monday Night Football

Philadelphia Eagles – Washington Redskins 34 – 24

A remek formában lévő sasok fogadták a hullámzó formát mutató rézbőrűeket, ezen a parázs hangulatú csoportrangadón. A mérkőzés eleje a hazaiak számára rémálomszerűen kezdődött, ugyanis rögtön az első játéknál a középső linebacker Jordan Hicks achilles ínszakadást szenvedett, ami a szezon végét is jelentette számára. Ezek után az első eagles támadásban 4-szer dobtak a bírók sárga zászlót a hazaiakra, amit végül Carson Wentz eladott labdája koronázott meg. Ez kissé meg is fogta a hazaiakat, akik a második negyed végén még 10-3-as hátrányban voltak, miután Chris Thompson egy 7 yardos elkapás után megszerezte a vendégek első touchdownját. A hazai henger nem sokkal ez után indult be, amikor a Wentz – Mack Hollins kettős összehozta a sasok elmúlt két évének leghosszabb passzjátékát (64 yard), és egalizálták az eredményt. A félidő vége előtt nem sokkal aztán a Washington 5 yardosáig jutott az eagles, és mint eddig idén minden alkalommal, ezúttal sem hibáztak ilyen távolságból. Zach Ertz megvillant, az eredményjelzőn pedig átíródtak a számok. A szünetben már Doug Pederson fiai mentek 17-10-re.

A második félidő első részében meddő csata folyt, egyik oldalon sem tudtak a támadók veszélyeztetni, nem úgy a védelmek. Mindkét oldalon jól működött a passrush. A zöldeknél az újonc Derek Barnett zsákolta kétszer Kirk Cousints, valamint Fletcher Cox is kivette a részét egy sackel, míg a vendégeknél Zach Brown és Ryan Kerrigan volt a legveszélyesebb az irányítóra. A folytatásban aztán ismét nekilódult a sasok támadó egysége, és megint egy újonc, Corey Clement nevét kell említeni, aki Wentz „szokásos”, csodás szabadulása után egy 9 yardos elkapással 14 pontra növelte az előnyt (miután Jake Elliott értékesítette a jutalom pontot). Ekkor már a Redskins is összekapta magát egy jó támadás erejéig, végre ismét eljutottak az eagles vörös zónájába, ahol már nem hibáztak, a tight end, Jordan Reed szűkítette a különbséget egy remek elkapással. Aztán érkezett a már – már szokásosnak mondható Nelson Agholor TD elkapás, a negyedik negyedben. Az irányító Carson Wentzet itt is ki kell emelni, remekül továbbított az idei szezonra teljesen megújuló elkapónak, így 31-17re módosítva a meccs állását. A következő rézbőrű támadásba aztán ismét hiba csúszott, így újra jöhetett a hazai alakulat, akik ezúttal Elliott révén csak 3 ponttal növelték az előnyt. Végül a vendégek állították be a végeredményt, amikor ismét Jordan Reed villant a vörös zónán belül.

A mérkőzéshez még hozzá tartozik, hogy az eagles bal oldali tackleje, Jason Peters is súlyosan megsérült, a térdében szakadtak el a szalagok, és ez biztosan a szezon végét jelenti számára, de tudva, hogy már 38 éves, könnyen lehet, hogy most láthattuk utoljára játszani a 9-szeres Pro Bowler játékost.

A Philly tehát 6-1-es győzelmi mutatóval áll, mellyel a liga legjobb csapata jelenleg, és hatalmas lépést tettek az NFC East megnyerésére, míg a Redskins mérlege 3-3, és egyelőre a játék képe alapján, nem úgy tűnik, hogy nagy győzelmi sorozatba kezdenének, amellyel esélyük lehetne a rájátszásra.

Temesvári Zsolt

 

Facebook
Twitter
Email értesítés
RSS