Wild Card beharangozó – Chicago Bears-Philadelphia Eagles

Helyi idő szerint vasárnap este 22 óra 30 perckor mérkőzik meg az NFC North bajnoka a tavalyi Super Bowl fantasztikus hajrával és némi segítséggel rájátszásba kerülő győztesével. Aki nem tudná, az utolsó fordulóban pont a Chicago Bears győzelmére volt szüksége az Philadelphia Eaglesnek a sajátja mellett, hogy a Minnesota Vikings-ot beelőzve becsússzanak a rájátszásba. Carson Wentz gerincsérülése után erre nem tudom ki mennyi pénzt tett volna, főleg hogy a Los Angeles Rams és a Houston Texans ellen is helyt kellett állniuk. De az Eagles ismét megcsinálta, sőt, Nick Foles játéka a tavalyi, vagy év eleji önmagához képest szintet lépett, amire szükségük is volt. Persze most közel sem lesz olyan egyszerű dolguk, hazai pálya helyett az idén klasszikus Monsters of the Midway formában játszó Bears védelem a liga egyik legjobbja, ha nem “A” legjobbja. Nézzük, mit várhatunk…

Amikor az Eagles támad…

A tavalyi meneteléshez elengedhetetlen volt a hatalmas formában játszó támadófal, és az erős futójáétk, amit LeGarrette Blount és Jay Ajayi vett a vállára. Na, ez idén nincs. A támadófalból egyedül Jason Kelce hozza az elvárható formáját. A tavaly fantasztikus szezont futó Lane Johnson játékán önmagában talán nem lenne annyira észrevehető, de úgy, hogy Stefen Wisniewksi és Brandon Brooks teljesítménye is visszaesett, már jobban feltűnik. Jason Peters újra játszik, de folyamatosan sérülésekkel bajlódik, és csak árnyéka egykori önmagának. Még mindig jó ez a támadófal, de a rájátszásba jutó 12 csapat közül a 11. legtöbb siettetést engedték.

Persze nem lehet csak az 5 támadó falemberre fogni, a kiegészítő blokkolók sem végzik a munkájukat olyan hatékonyan, mint tavaly. A futók közül Blount Detroitba tette át a székhelyét, csak tudná minek. Ayaji sérültlistára került, akárcsak Corey Clement, az elnyűhetetlennek tartott Darren Sproles egyre leharcoltabbnak tűnik, Wendell Smallwood és az újonc Josh Adams próbál földön kiharcolni valamit, kevés sikerrel.

Doug Pederson erre is megtalálta a megoldást, a félelmetesen pontosan passzoló Foles pedig végrehajtja az elképzeléseket, bár 1-2 eladott labda mindig benne van a játékában. Három meccs alapján, és a teljesen hitehagyott Redskins ellenit talán nem is lenne célszerű idevenni, még nem lehet sok következtetést levonni. Nem újdonság az alapötlet, a limitált képességű irányítónak szűkítsd le a területet, a route kombinációk és a pályán lévő játékosok variálásával próbáld megkeverni a védelmet. Az igazi első számú célpont Zach Ertz, mellette Alshon Jeffery, aki az elmúlt 3 meccsen 301 yardot kapott el. Ő és Nelson Agholor próbálja vertikálisan széthúzni a védőket, a “biztonsági” passzok pedig mennek Sproles, Golden Tate, vagy Smallwood felé. Foles pedig ezeket egészen elképesztő 74%-os pontossággal tudja megdobni. Persze a yard / kísérlet száma a nem túl acélos 7.2, de valamit valamiért.

Beszéljenek helyettem inkább a számok. Már tavaly is jó volt a védelem Chicagóban, de ez a kiemelkedő teljesítmény sok mindennek köszönhető. Először a szerencsét és a fizikai felkészítést emelném ki. A kezdők közül egyedül Bryce Callahan került IR-re, ami elképesztően nagy előny. A helyét átvette Sherrick McManis, aki eddig szinte csak a speciális egységben játszott, és még talán jobb is. Talán ezzel kellett volna kezdenem, de szerettem volna külön kiemelni. Khalil Mack nyerte az Év Védője díjat. Mások is megérdemelhettek volna, mint minden évben, de egy jó védelmet vett a vállára és emelt a legjobbak közé. Neki köszönhetően a Bears egyik legkevesebbet blitz-celő védelem a ligában. Ha az Eagles támadófala nem kényszeríti erre őket, akkor ez döntő lehet, a Texans ellen láthattuk, hogy Kelcéék nagyon felkészültek a counter blitz játékokkal. Nagy újdonságot nem mondok azzal, hogy az a védelem, melyik 4 emberrel el tudja érni az irányítót, milyen hatalmas előnyben van.

A kevés blitz ellenére 15 játékos is jegyez sacket, mivel Mack, és a blitzre leginkább használt Leonard Floyd is van annyira atletikus, hogy linebackerként kövessék a futót vagy tight endet, ezzel megnyitva az utat szerelésekben a csapatot vezető Roquan Smith, esetleg Danny Trevathan, vagy valamelyik defensive back előtt. Vic Fangio elképesztő dolgokra képes, ha van emberanyag a keze alatt.  Az idén végre Pro Bowlba meghívott Akiem Hicks és Eddie Goldman között szinte lehetetlen elfutni, a megtépázott Eagles futójátéknak sem fog sikerülni. Amit kritikaként fel lehet róni, hogy elég sok szerelést rontanak. Ha Foles az első és második kísérleteknél ‘dink&dunk’ játékra kényszerül, hogy pótolják a futójáték hiányát, akkor ezen a szinten már nem lehet extra 5-8 yardokat engedni. Viszont ha minden az eddigiek szerint alakul (a rájátszásban így szokott, ugye :D), akkor Folesnak tesztelnie kell a secondaryt, ami a legtöbb labdát szerezte, ahol az elmúlt 2 meccset kihagyó Eddie Jackson több TD-t szerzett idén, mint sok más előtte draftolt elkapó, ahol csak azért nem beszélünk Prince Amukamara teljesítményéről, mert Kyle Fuller vezeti a ligát szerzett labdákban, és a CB-k között NFL passer ratingben. A playoffban Bill Belichick elvét vallom: Állítsd meg a legjobbat, próbáljanak a többiek megverni. Ezért lesz hatalmas a Smith/Jackson vs. Ertz párharc. Ha sikerül megfogni, akkor már csak az a kérdés, hogy sikerül-e Foles irányításával Jeffery, Agholor, Tate, Dallas Goedert vagy Adams közül valakinek megverni ezt a védelmet.

Amikor a Bears támad…

Ha ezen a meccsen passzjátékról beszélünk, ott erősség találkozik az erősséggel, a gyengeség a gyengeséggel. Az Eagles pocsékul védekezi le, a Bears nem játssza jól. Viszont míg a Bears kitűnő a red zone-ban (6. hely), főleg ez elmúlt 3 meccsen, az Eagles egyenesen kiváló, ők az 1. helyezettek ebben a kategóriában!

Arra még tippelni sem mernék, hogyan próbálja feltörni ezt a zárat Matt Nagy,  Kapott már el TD-t támadó falember, kétpontos kísérletnél csere linebacker, futott TD-t védőfalember, passzolt TD-t futó, kapott el passzt irányító. Nem mondanám, hogy ezeket a helyzeteket kizárólag a kényszer szülte, de nem véletlenül kell ilyen mélyen belenyúlni a tarsolyba. Mitch Trubisky játéka idén nemhogy meccsről meccsre, félidőről félidőre, de passzról passzra is megjósolhatatlan. Nagy kérdés, hogyan fogja elviselni a nyomást, elég komoly statisztikai különbség van a nappali, és főműsoridős mérkőzései között. Ugyanakkor Allen Robinson, Michael Burton, Tarik Cohen, Taylor Gabriel, vagy az újonc Anthony Miller személyében rendelkezésére áll öt olyan játékos, akik bármikor képesek bravúrokra, földön-vízen-levegőben bármelyik meccsen 100 yardot és 1 TD-t hozni. Ebben rejlik a Bears támadósor ereje. Ha mindenkit sikerül levédekezni, még akkor is ott van Trubisky, akinek sikerült 421 yardot és 29 első kísérletet megfutnia az alapszakaszban. A támadófal is jó formában játszik, és visszatért Kyle Long , akit a harmatos Bryan Witzmann próbált pótolni. Az egyik legnagyobb változás számomra, hogy az elmúlt 4 hétvégén az eddigi gap-sémát lecserélték a zónázásra, és ez a támadófal és Jordan Howard számára a jól fekszik. Nem tudom ez mire lesz elég az Eagles nagyon komoly védőfala ellen, de biztos jobb, mint ami eddig volt.

Ahogy a Bears védelem egyben maradt, úgy esett szét az Eagles defense. Elvesztették a védőfalból Derek Barnettet, Vinny Curry eligazolt Tampába, Tim Jernigan pedig csak most tért vissza. A secondary szenvedte el a nagy érvágást, az egész szezonra kidőlt Rodney McLeod és Jalen Mills és Roland Darby. Lehet hogy a folyamatosan sérüléssel küzdő Sidney Jones se fog játszani. Hogy mégsem omlottak össze az elsősorban két játékosnak köszönhető. Először is All-Pro Fletcher Coxnak, aki a tavalyi teljesítményét is képes volt túlszárnyalni! Középső falembertől elképesztő 11 sack az alapszakaszban, 24 hit, 60 hurry, egyszerűen megállíthatatlan. Nagyon jó ez a védőfal, nem csoda, hogy Michael Bennett másod-, Chris Long sokadvirágzását éli közöttük. Brandon Graham teljesítménye visszaesett, de még így is a liga legjobbjai közé tartoznak. A második, talán mondanom sem kell, Malcolm Jenkins, aki már évek óta az egyetlen biztos pont a hátsó védelmi alakzatban, amikor a csere cseréje azt se tudja hova kell állnia. A passz elleni védekezésben sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a 2 linebackernek, Nigel Bradhamnek és Jordan Hicksnek, akiknek nem ez feltétlenül az erősségük. Nem is csoda, hogy átlagban 97 futott, míg 269.2 passzolt yardot engednek, ami a ligában a 7., valamint a 30. helyre elég. Az engedett 21.8 pont viszont, ha nem is kiemelkedő, de abszolút elfogadható védelem képét mutatja. Ismét nagy igazságot írok le: A vörös zónás teljesítményük döntően befolyásolja majd a mérkőzés végkimenetelét.

Tippem egy szoros Eagles győzelem vagy sima Bears W. Általában mi szól egy, a csereirányítójával utolsó pillanatban becsúszó csapat mellett? Nagyjából semmi. Ugyanakkor ez a csapat a címvédő, ahol a Super Bowl MVP a cserepadról beállva ismét zsinórban három győzelemre vezette őket. A másik oldalon egy újonc vezetőedző, ahol az irányító és a keret nagy része is tapasztalatlan. (Mondja ezt a lelkemben szunnyadó örök kételyek között hánykolódó Bears drukker.) A racionális énem azt mondja, hogy statisztikailag 0.00… az esélye annak, hogy az Eagles ezt ismét behúzza. Chicago Bears-Philadelphia Eagles 34-20

Facebook
Twitter
Email értesítés
RSS